Josquin des Prez (1440 - 1521)

„A hangok mestere ő: engedelmeskednek is akaratának, míg más mesterek a hangok akaratának kénytelenek engedelmeskedni”
Luther Márton
A reformáció atyja, lelkész
Josquin des Prez

Josquin valóban az első igazi zseni a zene történetében. Nagynevű mesterétől Ockeghemtől (az első zeneszerző, aki bizonyíthatóan szemüveget viselt) tanulta a mesterség fortélyait, melyek a reneszánsz vokálpolifónia alapvetéseit jelentették. De Ockeghem bármily nagyszerű szakember volt is – ez vitathatatlan tény, Josquinnek mégiscsak a művészet egy másik csarnokába sikerült belépnie. Ma már egyértelműen halljuk a különbséget, mely a kortársak általános mesterségbeli tudásával összevetve, művészetét az ihletettség fűszerével ízesítve emeli éteri magasságokba.

“Fresco” című koncertünk programjában már csak az előbb említettek is indokolják az egyik csodálatos művének szerepeltetését, de arról sem illik megfeledkeznünk, hogy ebben az évben emlékezünk e kiváló mester halálának 500.-ik évfordulójára. Mint korának kivételes tehetségű komponistája rengeteg hercegi és királyi udvarban megfordult.

Ennek a vándoréletnek az egyik következménye az lett, hogy több neve volt, mint egy titkos ügynöknek. A reneszánsz zeneszerzők neve soha nem egyértelmű, de Josquin des Prez-ét több mint 40-féleképp lehet írni a Josquin a Pratótól a Jusquino da Frantiáig. Azt, hogy ő maga hogyan írta, onnan tudjuk, hogy két helyen is feljegyezte. Egyrészt a Sixtus-kápolna karzatába véste bele, ami akkoriban teljesen megszokottnak számított. A kápolna, melyen falát később Michelangelo freskói díszítettek, akkoriban a pápa magánkápolnájaként működött, a karzatra is csak az énekesek mehettek fel, akik – természetesen a fenntartó tudtával – nevüket is megörökítették. Josquin másik “aláírását” pedig egyik művében rejtette el, mégpedig úgy, hogy ha a mű szövegsorainak kezdőbetűjét egymás alá írjuk, megkapjuk az Josqvin des Prez nevet.

Itt láthatja a március 6-i koncert előzetes videóját!